Puszta kézzel
– Eleinte nem tudtam, hogy mi akarok lenni, vadász-e vagy kutyás – vallja vidáman, és nagy barna szeme is mosolyog, amikor eszébe jut, milyen botor …
Tavaszi bőségkosár
A tavasz virágaitól duzzadó erdő illata kicsalogatja kuckójából az embert, s szemet gyönyörködtető káprázata üde harmóniát lop a hosszú télben elpuhult, nyűgös lelkébe. A vadon …
A bükkös királyai
Egyenes szálú, fenséges bükk erdő mentén ültem, barátaink festői szépségű vadászterületén. A sima fatörzsek magas lombkoronái nyújtózkodva fürösztötték fénylő leveleiket a nap éltető sugarában. Előttem dimbes-dombos erdei …
Egy pillanatra elnémult az erdő
Bőkezű, gyümölcsillatú, fogyó mosolyú szeptember! A tikkadt nyári hónapok után üdítő az enyhülés. Termőföldjén s kertjében serénykedik az ember, hogy munkája gyümölcsével roskadásig töltse éléskamráját, pincéjét, magtárát. …
Megjósolt vaddisznó
Ha az ember engedi, hogy a szépséges természet magával ragadja, észreveheti a csodát amit az Isten tálcán kínál a harmóniát keresőnek, a csendre, békére vágyónak. …
Vadászatban nincs ismétlés
Végtelen búzatáblán aranyló kalásztengert ringat a szél. Beérett a kenyér magja, csak napok kérdése és betakarításra kerül. Szélében domboldalon akác, tölgy és nyárfa alkot vegyes …
Viszontlátásra
“Pár nap múlva telihold” – tűnődtem a tölgyes fölött felkapaszkodó holdat bámulva, mely sápadt képpel, elégedetten nézett körül végtelen birtokán. Hamarosan magára ölti tündöklő köntösét …
Hajnali kismalac
Elült már a lassan döcögő autó távolodó zaja s én halk léptekkel ballagok a magasles felé. Még vaksötét van mikor felkapaszkodom a létrán. A kora …
Májusi süldő
Békés alkony váltotta fel a nappali nyüzsgést. Elcsendesedett minden, egyedül egy szajkó hallatta makacsul rikácsoló hangját, megszegve az est némaságot követelő íratlan törvényét. A félhold …