Tavaszi bőségkosár
A tavasz virágaitól duzzadó erdő illata kicsalogatja kuckójából az embert, s szemet gyönyörködtető káprázata üde harmóniát lop a hosszú télben elpuhult, nyűgös lelkébe. A vadon …
A bükkös királyai
Egyenes szálú, fenséges bükk erdő mentén ültem, barátaink festői szépségű vadászterületén. A sima fatörzsek magas lombkoronái nyújtózkodva fürösztötték fénylő leveleiket a nap éltető sugarában. Előttem dimbes-dombos erdei …
Egy pillanatra elnémult az erdő
Bőkezű, gyümölcsillatú, fogyó mosolyú szeptember! A tikkadt nyári hónapok után üdítő az enyhülés. Termőföldjén s kertjében serénykedik az ember, hogy munkája gyümölcsével roskadásig töltse éléskamráját, pincéjét, magtárát. …
Szőrén szálán elveszett
A december fagyot és dermedést lehelt a tájra, és letépte az utolsó levelet is, amit addig dédelgettek a fák. Az erdő fehér csipkés zúzmarába öltözött, …
Megérdemelt dámbika
Estére az égbolt ólomszürke volt már, szinte pisszenni sem mert a szél. Fázósan húzódtak össze a bokrok, a fák pedig felnyújtották ágaikat a magasba. Talán …
Féltékeny dalia
FÉLTÉKENY DALIA Ereje van már a tavaszi nap sugarának. A kökénybokrok hófehér virágszirmai mind lehullottak már s lombfakadásra harsogó tavaszi színekben úszik a táj. Az …
Falunapi őzbak
Hetek óta tart már ez a rekkenő hőség. A hőmérő higanyszála hihetetlen magasságokba szökik. Könnyű nyári szellőről, hűsítő záporról álmodik az ember de hiába, egy levél se …
Harangszóra
Amikor a június a legszebb zöldet ölti magára és az erdő menti mezsgyéit a mező szivárványszín száz virága ékesíti, nehéz veszteg maradnia az embernek, akinek …
Agancshullás idején
Április tájékán, mikor még az éjszakák hűvösek és párásak a hajnalok, de a nappali hőfok már hihetetlen magasságokba szökik, a dámbikák számára egyre nagyobb teherré …