Tavaszi bőségkosár
A tavasz virágaitól duzzadó erdő illata kicsalogatja kuckójából az embert, s szemet gyönyörködtető káprázata üde harmóniát lop a hosszú télben elpuhult, nyűgös lelkébe. A vadon …
A jubiláris dámbika
Az életkort jelző kerek számok egy bizonyos mezsgyén túl többnyire vegyes, mondhatni aggasztó érzést keltenek az emberben. Csakhogy mindig lehet öröm is az ürömben, és …
Egy pillanatra elnémult az erdő
Bőkezű, gyümölcsillatú, fogyó mosolyú szeptember! A tikkadt nyári hónapok után üdítő az enyhülés. Termőföldjén s kertjében serénykedik az ember, hogy munkája gyümölcsével roskadásig töltse éléskamráját, pincéjét, magtárát. …
Szőrén szálán elveszett
A december fagyot és dermedést lehelt a tájra, és letépte az utolsó levelet is, amit addig dédelgettek a fák. Az erdő fehér csipkés zúzmarába öltözött, …
Megérdemelt dámbika
Estére az égbolt ólomszürke volt már, szinte pisszenni sem mert a szél. Fázósan húzódtak össze a bokrok, a fák pedig felnyújtották ágaikat a magasba. Talán …
“…ne nekem, hanem neked!”
Nagyot dobbant mindannyiunk szíve, amikor a vadgazda közölte hogy még egy hat évnél öregebb dámbikát terítékre kell hozni. Bevált szokás nálunk, hogy ha év végéig …
Fűszálról fűszálra 4-rész Bea
Amikor az ember azt gondolná, hogy a sebzett vad utánkeresésében ezzel, vagy azzal a munkával a csúcsra ért, mikor azt hiszi, hogy már a végletekig is elment és annál kacifántosabb, megrendítőbb történet már nem lehet, akkor megcsörren a telefon, és a szomszédos revír vadgazdájának neve villog a kijelzőn.